A farsang a karácsonyi ünnepkör végétől, vízkereszttől a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig tart. Ahhoz, hogy igazán megértsük a farsangi mulatságok kialakulásának okát, el kell képzelnünk azt, hogy az emberek nagyon sokáig nem voltak biztosak benne, hogy a hosszú, rideg tél után újra eljön a tavasz és vele együtt a meleg és a fény. A rövid nappalok és hosszú éjszakák miatt azt hitték a Nap gyengül, és az ijesztő maszkos felvonulással, a ricsajozással, fülsértő hangoskodással a telet, a hideget akarták elűzni. Erre utal a téltemetés, a telet jelképező szalmabábú elégetése és a busójárás is, amikor riasztó maskarába bújva hamut szórtak szét a házak körül, hogy elűzzék az ártó szellemeket. Ezt az ősi félelmet mi magunk is hajlamosak vagyunk újraélni februárban, amikor úgy érezzük a tél és a hideg, a sötétség és a bezártság már túl hosszú ideje tart. Ady Endre Farsangi Dal című versében érzékelteti azt a mulatozásba menekülést, amire a nap elvesztésétől való félelem késztet: „Szép úri nép, didergő itt a fény, / Szükség van itt vidám harangozóra... / Lecsúszott vén napunk az ég ivén: / Szép úri nép, hisz ez farsangi óra, / Édes, pogány, vidám farsangi óra...”

Bár most a beígért hó új lendületet ad a télnek - a gyerekek számára legalábbis mindenképpen, biztos nagy örömmel vetik majd bele magukat a farsangi mulatságokba. Ötletadónak mutatok néhány könnyen elkészíthető vidám jelmezt.

A képek forrása a Pinterest.