Kreatív megoldások, inspiráló ötletek a mindennapokra

Nőszemély

Mozgólépcső-ügy, második felvonás: gyereket kézen fogva sem lehet utazni

2015. április 16. - Nőszemély

Futótűzként terjedt a médiában és a közösségi oldalakon az Urbanista bejegyzése, hogy babakocsival nem lehet közlekedni a mozgólépcsőkön. De arra senki sem figyelt fel, hogy a mozgólépcső-használat más valamit is korlátoz: azt, hogy a szülő foghassa a gyermeke kezét.

8044126_16ffaf33798aa09c07e1905ce2f5e9b5_wm.jpg

 

Nem érdekel, hogy mindenhonnan az harsog, hogy abból látszik (is vagy főként), hogy végre-végre-végre európaiak lettünk, hogy képesek vagyunk jobbra zártan sorakozni a mozgólépcsőn. Nehogy már a tolakodáshoz való jog kiszolgálása legyen az európaiságunk záloga. Az, aki egyedül, jólöltözötten, egy kis táskával indul reggel dolgozni valószínűleg nem tudja átérezni a hendikep anyák helyzetét, akik egyméter körüli kísérőjükkel (gy.k. kisgyermekükkel) szeretnék érvényesíteni mindkettejük jogát a biztonságos és a közlekedési szabályokat betartó (a menetiránynak megfelelően, a mozgókorlátot fogva) utazáshoz. De nem tudják, mert a többség joga a tolakodáshoz erősebb.

Mi alkalmazkodunk a körülményekhez, automatikusan és a lehetőségek szerint rögtön jobbra zárunk. Rögtön. Igen, miután eltettem a bérletemet, újra megmarkoltam a szatyraimat, közben el nem eresztve a gyermekem kezét beállunk abba a helyzetbe, ami egyedül lehetséges a mozgólépcsőző anyukáknak: lefelé utazva háttal a menetiránynak, szemben a gyermekkel, aki így egy-két lépcsőfokkal felettem a menetirány szerint állhat és egyik kezével a mozgókorlátot, másikkal előrenyúlva a kezem is tudja fogni.  Egy kisgyerek hiába fogja csak a mozgókorlátot, ha a mozgólépcső váratlanul leáll, balesetet szenvedhet, ha a szülő nem fogja a kezét.

Na most, én személy szerint utálok háttal állni, de ha a gyerek mögé állnék, neki hátra kéne facsarnia a karját, nekem pedig guggolnom, hogy fogni tudjam a kezét. De beállok háttal, így a tolakodóknak csak azt a fél másodpercet kéne kivárniuk, amíg ezt a helyzetet felvesszük, majd azt, amikor a mozgólépcső aljához közeledve heves hátratekintgetések után látva, hogy most már tényleg le kell lépnünk, a gyerek mellé állok, hogy együtt léphessünk le.

De a tolakodók életveszélyes manőverekre kényszerítenek, mert bár látják, hogy szeretnék visszalépni a gyerek mellé, nem tudnak az idejükből 10 másodpercet arra áldozni, hogy megkíméljenek egy anyát attól, hogy hátrafelé kelljen lelépnie a mozgólépcsőről, miközben még a gyereke kezét fogva őt is próbálja a lelépésben segíteni. És a szatyrokról még nem is beszéltem.

A kérdés tényleg csak az, hogy az ő tolakodásukhoz való joguk miért erősebb jog, mint az, hogy én és a gyerekem biztonságban, a közlekedési szabályokat betartva utazhassunk a mozgólépcsőn?

És miért gondolja azt mindenki, hogy ettől vagyunk európaiak?

 retronom.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://noszemely.blog.hu/api/trackback/id/tr617374332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.